Olyan esemény ahol valamitől elbúcsúzunk.Mindenki megkönnyebbülve tekint vissza a már lezajlott érettségire.Valaki bosszankodik az elért pontszáma miatt valaki pedig felhőtlenül boldog mert elérte a célt amire vágyott.A bankett egy olyan esemény ahol az utolsó képeket készítjük osztálytársainkkal és évfolyamtársainkkal.Ezek az emberek voltak ott velünk az élet "nagy" pillanatainál.
És aztán ott az a kérdés..vajon milyen ember lesz belőlük ha újra találkoztok?Ugyanolyan kedves lesz vagy inkább egy bunkó?Ez csak évek múltán derül ki..de addig is megmarad az a kíváncsiság ami sajnos vagy nem sajnos ott motoszkál a fejekben.
Mindenki elkezd a saját dolgaival foglalkozni..már senkit sem érdekel a másik magánélete ami a gimiben még olyan nagy dolgot jelentett.És ott áll az élet.
Személy szerint én ezt az egészet nagyobb dologként képzeltem el.Hiszen miről beszél mindenki? A nagy ballagás a nagy szalagavató majd végül a munka gyümölcse az érettségi bizonyítvány.Miért tűnik ez az egész olyan semmiségnek aminek nagy feneket kerítenek..talán már túl nagyot?
Én tudom,hogy hibáztam és azt is tudom hogy borzalmas irányt vett az életem.Nem vagyok abban biztos,hogy az ég ezt a munkát szánta nekem.Talán így a cél felé közeledve olyan érzés fogott el,hogy talán de mondjuk talán mi lenne ha nem bírnám?
A hibák.Minden emberben megtalálhatók.Igen,bevallom szerintem hibáztam.De hát ez van ha az ember nem ért semmihez sem.
Milyen életről álmodunk?-->Mi lesz belőle?
Én egy olyan lány vagyok akivel soha semmi jó semmi véletlen szerencse nem történik.Egy lány aki egész életében annyi tervvel volt tele de sajnos egy sem teljesült.Annyi kitalált élet van a fejemben,hogy azt nem is lehet leírni.
De lassan rá kellett döbbennem,hogy ezekkel a jelentéktelen álmodozásokkal nem megyek semmire az életben.Talán túlságosan is realista vagyok.
Az álmaimban annyi helyen jártam annyi mindent csináltam.Ehhez képest mi a valóság?Egy romhalmaz.A kérdés most a következő:milesz akkor ha elvesznek az álmaim?Akkor csak egyedül leszek.Egyedül a gondjaimmal,a szerencsétlenségemmel,és azzal,hogy nem vagyok semmire se jó.
Bárcsak tökéletes lennék.Szép.Okos.Határozott.Nyitott.Szeretnivaló.
Annyian érezzük így magunkat.Elveszve az élet tengerében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése