A biztos pont avagy a barátság nem változik évek során sem..

Amikor egy régi ismerőssel találkozunk akit már ezer éve nem láttunk felmerül egy kérdés:

vajon még mindig ugyanolyan személyiség vagy teljesen megváltozott?

Azt kell mondanom ez nem minden esetben ugyanaz.Sok embert ismerek vagy ha úgy jobban tetszik "ismertem" a kettő között ugyanis hatalmas a szakadék.Van akit hiába ismerünk évtizedeken keresztül mégsem mondható el,hogy valóban kiismertük.Mindig tartogathat számunkra valami újdonságot az élet.

És ezt most miért is hozom fel?

Én tipikusan olyan ember vagyok aki imád rég nem látott ismerősökkel találkozni.Szerintem nincs is jobb időtöltés mint a régi dolgokról beszélgetni és kicsit elfelejteni a jelen komorságát.Kicsit együtt nevetni a sok vicces sztorin aztán pedig rájönni,hogy talán semmi sem változott.Még mindig elválaszthatatlanok vagytok.Még mindig van olyan amiről tudtok beszélni.Valami ami összeköti a jelent és a múltat.

A régi jó barátok akik ismerik a múltad negatív oldalát de mégsem ítélkeznek.

És akkor jön az a jó öreg kérdés amit mindannyian ismerünk: Miért nem találkoztatok már 1/2/3/4..stb éve?

Igen..az út amin haladtatok szerteágazott..de az nem jelent semmit.Talán csak a gondolat miatt,hogy talán már nem is ugyanaz az ember vagy esetleg mi nem vagyunk azok.Ki tudja? De az érzés amikor rádöbbensz,hogy még mindig összetartoztok nagyon furcsa tud lenni.

Velem is ez történt és talán ez volt a fordulópont az életemben.Hiszen napok óta szenvedtem..szinte marcangolt belülről,hogy talán nincs egy barátom se akire számíthatok jóban rosszban.Amikor megbántanak az emberek nem teszem magam túl rajta könnyedén mert elgondolkozom,hogy igazából miért is bántanak?Miért?Mi rosszat tettem,hogy így csap vissza a sors egy másik ember személyében?

Most viszont úgy érzem megnyugodott a lelkem.Mintha oda jutottam volna ahol kell lennem.Pár napja csak a blogírás az érzéseim leírása segített abban,hogy egy kicsikét jobban legyek.De most már nem érzem a nyomasztó űrt.

A régi barátoknak gyógyító erejük van.Az életemben rengeteg olyan pont volt ahol szükségem volt rájuk.A személyekre akik tényleg az igazi jó barátaim.Lehet hogy az évek során az ő ürüket próbáltam valahogyan betömni.Nagyon furcsa,hogy mennyire kötődünk az első igazi jó barátainkhoz.

Én a velük töltött időre mindig szívesen emlékszem vissza mert az volt életem legjobb időszaka.Minden napot együtt tölteni velük a nyári szünetben szinte teljes felüdülés volt.:)

Mondhatni nekik köszönhetően visszakaptam az igazi őszinte mosolyom.

Remélem valahol a régi és az új dolgokat között megtalálom végre önmagam és megtalálom az igazi utamat amit járnom kell.